A humanista szakszótárban az új érzékenység egyfajta nyitottságot jelent a világra. Egy olyan elhelyezkedést, amiben felelősséget érzünk azért, ami körülöttünk történik. Egy olyan hozzáállást, ami a hozzájárulását keresi. Egy mélyről fakadó, jobbító, fejlesztő szándék.

Nekem személy szerint az a tapasztalatom, hogy az új generációban sokan vannak, akikben ez az érzékenység megvan. Sőt akiknél az erőszakmentesség eszmeisége szinte alap, nem kérdés. Nem kérdés, hogy okés, ha valaki cigány, zsidó, meleg vagy bármi féle képpen más, mint az átlag. Nem kérdés, hogy az erőszak nem oké. Nem kérdés, hogy a világban gáz van és ezen változtatni kell.

A HUFOT nem titkolt célja, hogy ezeknek a törekvéseknek adjon teret. Hogy megtalálódjanak evvel az új érzékenységgel rendelkező fiatalok, kapcsolatba kerüljenek egymással és egymást erősítve kezdjenek el hatni a világra.

Nagyon fontos, hogy milyen a közvetlen környezetünk, mert ha az nem támogatja a bennünk lévő törekvéseket, sokkal nehezebb dolgunk van.

Például tegnap két helyen tartottunk HUFOT bemutatkozást a Rogers gimiben és a 13 ker gyerekönkormányzatában. A Rogersben azt gondolom, vannak akik evvel az érzékenységgel rendelkeznek, de az összhangulat és közeg nagyon passzív, álmosító. Ezért azt hiszem nekik sokkal nehezebb megmozdulniuk, lendületet kapniuk.

Míg a 13 kereseknél érdekes volt látni, ahogy egy két embernek az aktív hozzájárulása, hogy bemozdította az egész csoportot és csak úgy dőltek az ötletek.

Persze ez korántsem jelenti azt, hogy értelmetlen tenni a bennünk lévő ideálokért, ha egyedül is vagyunk vele. És aztán sose tudhatjuk, mikor leszünk aztán már 2-en, 3-an, 10-en, 100 -an.